Moszkva és Peking ellenlépéseket tesz

Az amerikai rakétavédelmi rendszer a hadászati dominancia megszerzésének eszköze, ezért Moszkva és Peking megteszi a "megfelelő lépéseket a stratégiai egyensúly fenntartása érdekében", de Oroszország kész tárgyalni is Washingtonnal - jelentette ki Viktor Poznyihir altábornagy, az orosz fegyveres erők vezérkara műveleti főosztályának helyettes vezetője egy pekingi biztonsági fórumon, orosz hírügynökségek keddi beszámolója szerint.

Az amerikai rakétavédelmi rendszer "regionális komponenseinek fő feladata az, hogy előretolt védvonalat képezzenek Oroszország és Kína nukleáris erőinek és űrcsoportosulásainak blokkolásában" - jelentette ki a tábornok, kiemelve, hogy a romániai és a lengyelországi telepítésű rakétavédelmi eszközöket Moszkva a rendszer ilyen összetevőinek tekinti.

Poznyihir nem fedte fel, hogy Oroszország milyen lépéseket tesz a hadászati egyensúly fenntartása érdekében, viszont az orosz védelmi minisztérium számítógépes modellezésére hivatkozva részletesen kifejtette, hogy Moszkva miért tartja az amerikai rakétavédelmi rendszert egy lehetséges lefegyverző amerikai első csapás eszközének.

Az altábornagy ugyanakkor kifejezte Moszkva hajlandóságát arra, hogy akár az Egyesült Államokkal kétoldalú alapon, akár a NATO-val felújítsa a tárgyalásokat a rakétavédelemről, de csak azzal a feltétellel, hogy azok "nem lesznek ismét öncélúak", és "céljuk olyan megállapodások megkötése lesz, amelyek maximálisan figyelembe veszik az összes fél érdekeit".

Az altábornagy felhívta a figyelmet arra, hogy noha Washington azt állítja, rakétavédelmi eszközei nem irányulnak Oroszország és Kína ellen, arra nincsen jogi garancia. Szavai szerint az Egyesült Államok és szövetségesei egyebek között azért gátolják Genfben a fegyverek világűrbe telepítésének megakadályozását célzó orosz és kínai kezdeményezéseket, mert globális rakétavédelmi rendszerének továbbfejlesztése révén képessé válik alacsony pályán keringő műholdak megsemmisítésére is.

Elmondta, hogy az amerikai Standard Missile 3-as (SM-3) elfogórakéta egy rombolóról felbocsátott 1A változatával 2008-ban sikerült már lelőni egy 250 kilométeres magasságban haladó műholdat, de az SM-3 2A modifikációja és a GBI (Ground-Based Interceptor) ellenrakéta ennél is hatásosabb lesz. Mint mondta, ezek a tengerről az orosz ballisztikus rakétákat már a gyorsulási szakaszban is képesek megsemmisíteni, nemcsak a ballisztikus röppálya középső szakaszában, ahogy azt amerikai részről állítják.

Poznyihir rámutatott, hogy az amerikai rakétavédelem Mk-41-es kilövőállásai - ilyenek vannak, illetve lesznek Romániában és Lengyelországban, és ilyeneket telepítettek egyebek között az Európában állomásozó hadihajókra - könnyen és rejtve alkalmassá tehetők 2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetésére, amelyek képesek elérni Oroszország egész európai területét. A "szárnyas rakéták" tengeri indítóeszközeinek szárazföldi alkalmazásával Washington megsérti a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról megkötött egyezményt, amely csak az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépek kilövőállásainak telepítését engedélyezi.

A tábornok szerint orosz szakértők úgy vélik, az Egyesült Államok abban bízik, hogy a rakétavédelem segítségével - a Gyors Globális Csapás (Prompt Global Strike) program keretében - "büntetlenül" lesz képes atomcsapást mérni a világ bármely pontjára.

"A remény, hogy a dolgok így fognak alakulni, veszélyes illúzió" - mondta.
Szavai szerint Washingtont a rakétavédelmi "ernyőtől" remélt büntetlenség arra fogja ösztönözni, hogy egyoldalú lépéseket tegyen globális és regionális problémák megoldására.

"Az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy többrétegű globális rakétavédelmi rendszert hozzon létre, nem áll összefüggésben az Irán és az Észak-Korea jelentette rakétafenyegetésre adott válasszal. Annak alapja mindenekelőtt az a törekvés, hogy katonai fölénybe kerüljön Oroszországgal és Kínával szemben" - állította Poznyihir.

Hozzátette, hogy Washington igazi célja az orosz hadászati nukleáris erők esetében azok potenciáljának csökkentése, a kínaiak esetében pedig a teljes "lekapcsolás". Az orosz vezérkar szerint az amerikai rakétaelhárító rendszernek 2020-ra 50 GBI, több mint 200 THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) és mintegy 700 SM-3-as ellenrakéta, valamint több mint 40 hadihajó lesz a része, ami messze meghaladja azt a potenciált, amely az iráni és az észak-koreai rakéták semlegesítéséhez szükséges, és több száz rakéta elfogására lesz alkalmas.